A Szegedért Alapítvány minden évben kiosztja díjait Szeged város kiemelkedő személyiségeinek. 2022-ben a Bartók Béla Művészeti Kar Magánének Tanszékének tanszékvezetője, Temesi Mária operaénekes, énekmester, operanagykövet nyerte el a Művészeti Kuratórium Gregor József díját.

Az átadó ünnepségre a Szegedi Nemzeti Színházban nagyszabású gálaműsor keretében kerül sor 2022. március 12-én.

Az elnyert díjhoz ezúton is szívből gratulálunk, további jó egészséget és sikerekben gazdag munkát kívánunk!

Dr. Temesi Mária szegedi születésű, a Zeneakadémia opera szakán kitüntetéses diplomával végzett, dal és oratórium szakon, a Weimari Franz Liszt Musikhochschule-n és a Salzburgi Mozarteumban is képezte magát.

Több nemzetközi versenyen ért el első helyezést, főszerepek sokaságát énekelve fellépett a világ számos neves külföldi operaházában és hangversenytermében.

Sokoldalúságát mutatja gazdag repertoárja: Mozart, Verdi, Wagner, Puccini, Csajkovszkij, R. Strauss operáinak női főszerepei mellett kortárs magyar operák bemutatásában is szerepet vállal.

Aktív operaénekesi pályája mellett a Karunk professzora, tanszékvezetője. Több neves művészt is elindított már az operaénekesi pályán (Rálik Szilvia, Kátai Natasa), eddigi növendékei közül többen felvételt nyertek itthoni és külföldi zeneművészeti egyetemekre.

Forrás: SZTE Bartók Béla Művészeti Kar 

A teljes cikk ide kattintva érhető el. 

A Simándy József Nemzetközi Énekverseny zsűrijének – a helyezettek megválasztásán túl – lehetősége nyílt számos különdíjjal is jutalmazni az arra érdemes, magas szakmai szintet képviselő versenyzőket. Róluk és a díjjal járó fellépésekről adunk hírt interjúsorozatunkban – ezúttal Papp Balázzsal beszélgettünk. A fiatal tenor a II. Korcsoport II. helyezését érte el, emellett pedig több különdíjat is nyert. 2021. november 18-án és 20-án a Müpa produkciójában, Donizetti Lucrezia Borgia c. operájában léphetett fel.

Ha visszagondolsz az Énekverseny hetére, milyen élmények jutnak eszedbe?

Nehezen tudok egyetlen dolgot kiemelni, a teljes versenyhét sokat adott nekem és nagyon tetszett a hangulata. Ami számomra a legmeghatározóbb volt, az a Gála, mivel azelőtt nem énekeltem még színházteremben és nagyzenekarral sem, így ez volt az első ilyen élményem.

A Lucrezia Borgia-ban Olofernót, egy fiatal velencei nemest alakítasz. Hogyan készültél a szerepre?

November 6-án kezdtük el a próbát, addigra be kellett tanulnunk szerep szövegét és zenei részét. Azonban előtte én még nagyban az Opera A Mester és Margarita próbáiban voltam benne, így Bartal László, aki a Lucrezia Borgia-nál volt a korrepetitorunk, hangfelvételt küldött nekem, melyre följátszotta és -énekelte minden szólamomat, így gyakoroltam a Gyöngyösi Levente-féle darab előadásaival párhuzamosan a szerepet. László mellett pedig tanárom, Fried Péter is sokat segített. Továbbá az opera összes elérhető felvételét megnéztem, így szedegettem fel minden olyan jellegzetességet, amit bele kellett vinnem a szerepben.

Papp Balázs a Verseny Gáláján a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséretében, vezényel: Gyüdi Sándor

 Hogyan élted meg a próbafolyamatot?

Kis szerepet alakítok ugyan, de Bátor Tamás művészeti főtanácsadó az elején megkért, hogy vigyázzak magamra, mert ennél a darabnál elengedhetetlen, hogy minden szereplő jelen legyen, méghozzá teljes erőbedobással. Ezt én is megéreztem, mindannyiunknak sokat kellett dolgoznia, több energiát is igényelt, mint amire számítottam. A karmesterünk, Andrij Jurkevics, is fantasztikus művész, a próbák elején ő tökéletesítette velünk a szólamainkat. A nemesek szerepében az volt a kihívás, hogy sok olyan rész van, ahol egy-egy szót kell beénekelnünk. Ezek végszavainak és a zenei helyek betanulásához mindenképpen kellett idő.

Milyen érzés volt a Müpában fellépni? Mit viszel magaddal ebből a folyamatból?

Fantasztikus volt! Nemcsak hogy a színpadon, de még nézőként sem voltam ott eddig, a különdíjjal pedig egyből fellépőként jöhettem be ide! Mikor beléptem, percekig csak néztem a termet, az érzés, ami akkor bennem volt, egyszerűen leírhatatlan! Amit pedig magammal viszek, mindenképpen az, hogy egy színpadon állhattam olyan világhírű énekesekkel, mint Yolanda Auyanet vagy Stefan Pop. Tőlük sok énektechnika módot is el tudtam lesni, őáltaluk, azt hiszem, nagyot fejlődtem most, Stefan Poppal néhányszor beszélgettünk is az éneklésről. Igyekeztem a lehető legtöbb új ismeretet átültetni az én szerepembe is.

A Lucrezia Borgia fináléja (Fotó: Nagy Attila/Müpa)

Érkezett valamilyen visszajelzés az előadásra és a te szereplésedre vonatkozóan?

Mesteremtől tudom, hogy jó véleményeket hallott, de egyelőre még nem osztotta meg velem ezeket…Illetve Bátor Tamás mondta, hogy nagyon örült, hogy benne voltam ebben a produkcióban, úgy érzem, hogy meg volt elégedve a munkámmal.

Milyen terveid, céljaid vannak a közeljövőre, esetleg milyen előadásokban láthatunk téged újra?

A közeljövőben a félévi vizsgákra való felkészülésre, a repertoárom bővítésére, valamint a tanulásra fektetem a hangsúlyt. A szülővárosomban, Berettyóújfaluban, lesz egy koncertünk december 20-án, majd előreláthatólag február 6-án kerül megrendezésre a Belgrádi Collegium Hungaricum által felajánlott különdíjas koncert is.

Kiemelt kép: Mészáros Kevin

Szerző: Szabó Zoé Júlia

A Simándy József Nemzetközi Énekverseny zsűrijének – a helyezettek megválasztásán túl – lehetősége nyílt számos különdíjjal is jutalmazni az arra érdemes, magas szakmai szintet képviselő versenyzőket. Róluk és a díjjal járó fellépésekről adunk hírt az elkövetkező időszakban, elsőnek is Gebe-Fügi Renáta és Kapi Zsuzsanna novemberi londoni fellépéséről, melyet a Londoni Magyar Kulturális Központ tett lehetővé. 

Mi minden történt Veletek a Simándy József Nemzetközi Énekverseny óta?

Gebe-Fügi Renáta: Az Énekverseny óta megkezdtem utolsó Master évemet a Gheorghe Dima Zeneakadémián, Carmen Gurban művésznő osztályában, valamint a Kolozsvári Magyar Opera színpadán Donizetti Don Pasquale Norináját és Mozart Varázsfuvolájában Pamina szerepét alakíthattam. Jelenleg Mozart D-moll gyászmiséjét, a Rekviemet gyakorlom, szólistaként lépek fel a kolozsvári Transilvania Filharmónia kórus és zenekarával! Januárban pedig a Budapesti Operettszínházban a János vitéz Franciakirálykisasszony szerepét alakítom majd!

Kapi Zsuzsanna: A Magyar Állami Operaház különdíjasaként a verseny után felkérést kaptam a balatonfüredi Anna-bál keretében megrendezett Operagálára, ahol a Magyar Állami Operaház zenekarának kíséretében, Kocsár Balázs vezényletével Gustave Charpentier Louise c. operájából a címszereplő híres áriáját énekeltem, melyet a verseny középdöntőjében is előadtam. Augusztusban előzetes válogató után a Musicum Laude Bel Canto mesterkurzus és énekverseny résztvevője voltam, ahol Rost Andrea művésznővel dolgozhattam együtt. A gálakoncerten, ahol III. helyezést értem el, nagy élmény volt a Nagyváradi Állami Színházban énekelni. Puccini Bohémélet c. operájából Musetta keringőjét adtam elő a Nagyváradi Állami Filharmónia kíséretében Budányi György, a Semperoper Dresden karmestere vezényletével. Októberben a díjjal járó fellépési lehetőségek egyikére felkérést kaptam a Cooperától az Országjáró Bánk bán keresztmetszet produkciójában Melinda szerepére. Szeptembertől énekmesteremet, dr. Iván Ildikót a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárává választották, ezért én is ott folytatom opera-ének mesterszakos tanulmányaimat.

J.-b.: Vincze Máté kulturális tanácsos, Gebe-Fügi Renáta, a III. Korcsoport II. helyezettje és különdíjasa, Kumin Ferenc nagykövet, dr. Temesi Mária, a Verseny alapítója, Kapi Zsuzsanna, a Verseny különdíjasa, Silló Elizabeth, a Verseny nemzetközi PR menedzsere

Mely darabokat adtátok elő és mi alapján választottátok ki őket?

G.-F.R.: A koncertre elsősorban olyan műveket szerettem volna magammal vinni, amelyeket már volt alkalmam többször is elénekelni, előadni, de emellett mindenáron meg akartam mutatni a londoni közönségnek a magyar nyelv és zene szépségét is! Ugyanakkor megpróbáltuk a teljes műsort izgalmassá tenni a közönség számára, nem csak az énekhangunkkal, hanem a játékunkkal is szórakoztatni. Így tehát Mozart Figaro házasságából, a “Via resti servita” duettel kezdtük a műsort. Ezen kívül én Donizetti Don Pasquale c. művéből Norina áriáját énekeltem, Rossini Alkalom szüli a tolvajt c. operájából Berenice három részes áriáját, majd az Erkel Bánk bánjából Melinda híres utolsó áriáját, a Tisza parti jelenetet adtam elő. Végül Kodály Árva vagyok című dalával búcsúztam a közönségtől.

K. Zs.: A koncert kezdő műsorszámaként Mozart Figaro házasságából Susanna és Marcellina duettjét énekeltük, ami a két nő rivalizálásáról szól. Mivel Susanna úgy felbőszíti Marcelinát, hogy kiviharzik, így az opera egy nyugodtabb pillanatával, Susanna Rózsaáriájával folytattam a hangversenyt. A koncert további részében Puccini Bohémélet c. operájából Musetta keringőjét, Gustave Charpentier Louise c. operájából Louise áriáját, Kodály Zoltán Szőlőhegyen keresztül és a Ne búsuljon senki menyecskéje c. dalokat választottam. Záró számként pedig Gounod Rómeó és Júlia c. operájából Júlia méregáriáját énekeltem. A darabok többsége már repertoáron volt, ez mindig ad egyfajta biztonságot, ha teljesen idegen környezetben kell színpadra állnom. A Júlia-áriát pedig ezen a koncerten “avattam fel”, mert szerettem volna egy újonnan tanult darabot is vinni.

Gebe-Fügi Renáta (bal) és Kapi Zsuzsanna (jobb), a zongoránál Thiago Bertoldi

Hogy éreztétek magatokat Londonban és a koncerten? Mi volt a legkellemesebb élményetek?

G.-F. R.: Nagyon hálásak vagyunk az énekverseny szervezőinek, hogy ilyen sok szép díjjal jutalmazták az idei versenyzőket, és hogy lehetővé tették, hogy Zsuzsival eljuthassunk Londonig! A koncert igazán bensőséges hangulatú volt, úgy érzem, sikerült őszintén énekelnünk a közönségnek. A koncert végén állva tapsoltak! Emellett több kellemes élményem volt! Maga az utazás, a közös munka, a zenélés Thiagoval, aki egy fantasztikus zongorista, és nem utolsó sorban az, hogy a koncert végén nagyon sokan kiemelték a Tisza parti jelenetet; meghatva és kíváncsian kérdezgettek róla, hiszen azelőtt még sosem hallották!

K. Zs.: Én is nagyon hálás vagyok, hogy egy ilyen gyönyörű helyen adhattunk koncertet és hogy képviselhettük Magyarországot. Nagyon örültem, hogy teltház volt és a közönség igazán lelkes érdeklődéssel hallgatott minket, illetve annak, hogy a fogadáson rengeteg elismerő visszajelzést kaptunk. A koncertélményen túl még a város főbb nevezetességeit is volt időnk megnézni.

Miért ajánlanátok a Simándy Versenyre való jelentkezést és mit tanácsolnátok a jövendőbeli versenyzőknek?

G.-F. R.: Azért ajánlanám, mert komoly, színvonalas nemzetközi verseny, ahol igazán megmérettetheti minden énekes a tudását! Nagyon komoly energiát és fegyelmet követel egy ilyen versenyhét, de rengeteget lehet fejlődni általa!

K. Zs.: A verseny remek tapasztalatszerzési lehetőség is. Szerintem fontos hallani a kortársainkat, a fiatalabb és idősebb énekeseket egyaránt. Sokat lehet tanulni a részvétellel, ezáltal fel tudjuk mérni, hogy hol is tartunk éppen hangi fejlődésünkben.

J.-b.: Vincze Máté, Temesi Mária, Thiago Bertoldi, Gebe-Fügi Renáta, Kumin Ferenc, Kapi Zsuzsanna, Silló Elizabeth

Szerző: Szabó Zoé Júlia

Fotók: Bartha Botond

 Különdíj a Legfiatalabb énekesnek 

• Szabó Bence
• Vizsnyai Ferencz-Botond

Magyar Állami Operaház - fellépési lehetőség

• Kapi Zsuzsanna
• Papp Balázs

Müpa - fellépési lehetőség

• Papp Balázs

Budapesti Operettszínház - fellépési lehetőség

• Gebe-Fügi Renáta

Szegedi Nemzeti Színház - fellépési lehetőség

• Vesna Đurković

Szegedi Szimfonikus Zenekar - koncert fellépési lehetőség 2021/22-es évadban

• Hongyu Chen

Kolozsvári Magyar Opera - fellépési lehetőség

• Süle Dalma

Londoni Magyar Kulturális Központ - koncert fellépési lehetőség két énekes részére

• Gebe-Fügi Renáta
• Kapi Zsuzsanna

Collegium Hungaricum Bécs - koncert fellépési lehetőség két énekes részére

• Süle Dalma
• Kristóf István

Collegium Hungaricum Belgrád - koncert fellépési lehetőség két énekes részére

• Papp Balázs
• Losonczki Andrea

Helsinki Magyar Nagykövetség - koncert fellépési lehetőség egy énekes részére

• Szenthelyi Krisztián

Moszkvai Magyar Kulturális Intézet - koncert fellépési lehetőség egy énekes részére

• Csuzdi Eszter

Bartók Rádió - Fellépési lehetőség a Díjnyertes fiatalok hangversenye című, élő nyilvános műsorban a Márványteremben a 2022/23-as hangversenyszezonra

• Szabó Bence
• Csuzdi Eszter
• Süle Dalma
• Hongyu Chen

Dankó Rádió - Rádiófelvétel, egy különdíjas énekes 5 dalt énekelhet fel a Magyar Rádió legendás stúdiójában, a hanganyag bekerül a Magyar Rádió Archívumába.

• Kiss Attila Andor

Miklósa Erika Különdíja - 100 000 Ft - egy tehetséges szegedi énekesnek

• Hencz Ráhel

Bátori Éva Különdíja - 100 000 Ft - egy tehetséges énekesnek

• Ruszó Alexandra

Szegedi Operabarátok Egyesülete - koncert fellépési lehetőség két énekes részére

• Kiss Attila Andor
• Hencz Ráhel

Temesvári Román Nemzeti Opera - fellépési lehetőség a 2021/22-es évadban

• Sonja Sarić

Soroptimist Club Szeged – a legjobban szereplő szegedi női versenyzőnek

• Csuzdi Eszter

Angel Voice Festival Belgrade 

• Csuzdi Eszter 
• Hencz Ráhel 
• Kiss Attila Andor

A legígéretesebb tenor - Különdíj

• Kiss Attila Andor

Rost Andrea Bel Canto Különdíja – egy tehetséges lírai szopránnak

• Gebe-Fügi Renáta

Szlovák Sinfonietta Különdíja - fellépési lehetőség a 2022/2023-as évadra

• Hencz Ráhel

Meghívás a Petrovics Emil Kortárszenei Énekversenyre

• Szenthelyi Krisztián
• Losonczki Andrea

Dunakanyar Művészeti Fesztivál / Operafesztivál – fellépési lehetőség

• Meghívás az összes díjazottnak a fesztivál  2021. augusztus 29-i visegrádi koncertjére 

Opera Pannonica Különdíja

• Papp Balázs
• Szenthelyi Krisztián
• Jinxin Chen
• Kim Namil
• Alexe, Diana

1. díj: Saric, Sonja

2. díj: Durkovic, Vesna

3. díj: Chen, Hongyu

Hazám, hazám -  díj: Kristóf István

1. díj: Josipa Bilic
2. díj: Gebe-Fügi Renáta
3. díj: Süle Dalma

Hazám, Hazám - díj: Süle Dalma

GRATULÁLUNK A II. KORCSOPORT GYŐZTESEINEK 

Díjkiosztó Gálakoncert 2021. június 20. vasárnap 18 óra Szegedi Nemzeti Színház 

1. díj - Csuzdi Eszter

2. díj - Papp Balázs

3. díj - Szenthelyi Krisztián

Hazám, Hazám- díj  Kiss Attila Andor és Hencz Ráhel

2021. JÚNIUS 18 PÉNTEK 18:30

A döntőt a Bartók Rádió felveszi és a Facebook oldalunkon is közvetítjük.

1. Ruszó Alexandra

Donizetti: A kegyencnő - Fia dunque vero… O mio Fernando (Leonora)

Saint-Saëns: Sámson és Delila - Mon cœur s'ouvre à ta voix (Delila) 

2. Chen, Hongyu

Verdi: Az álarcosbál - Eri tu, che macchiavi guell'anima (René)

Giordano: Andrea Chénier - Nemico della patria? (Gérard)

3. Alexe, Diana

Bellini: Rómeó és Júlia - Eccomi in lieta vesta ... Oh! quante volte (Júlia)

Massenet: Manon - Suis-je gentille ainsi?... Obeissons quand leur voix appelle (Manon Lescaut)

4. Saric, Sonja

Verdi: Aida - O cieli azzurri (Aida)

Verdi: A trubadúr - Tacea la notte placida ... Di tale amor (Leonora) 

5. Dokic, Svjetlana

Verdi: Don Carlos - O don fatale (Eboli)

Cilèa: Adriana Lecouvreur - Acerba voluttà, dolce tortura (Princess de Bouillon)

6. Durkovic, Vesna

Verdi: Traviata - È strano! è strano!... Sempre libera (Violetta)

Csajkovszkij: Jolánta - Otchgo’ eto prezhde ne znala (Jolánta) 

7. Kristóf István

Erkel: Bánk bán - Mint száműzött ki vándorol ... Hazám, hazám (Bánk)

Britten: Szentivánéji álom - When my cue comes, call me (Bottom) 

2021. JÚNIUS 18. PÉNTEK 14:30
A döntőt a Bartók Rádió felveszi és a Facebook oldalunkon is közvetítjük.

III. Korcsoport:

1. Losonczki Andrea

Puccini: Pillangókisasszony - Un bel dì, vedremo (Cso-cso-szán)

Leoncavallo: Bajazzók - Qual fiamma avea nel guardo... Stridono lassù (Nedda) 

2. Kapi Zsuzsanna

Verdi: Rigoletto - Gualtier maldé...Caro nome (Gilda)

Previn: A vágy villamosa - I want magic (Blanche)  

3. Süle Dalma

Mozart: A varázsfuvola - Der Hölle Rache (az Éj királynője)

Offenbach: Hoffmann meséi - Les oiseaux dans la charmille (Olympia)

4. Anusca, Alexandra

Puccini: A fecseke- Chi bel sogno di doretta (Magda)

Gounod: Roméo et Juliette - Amour, ranime mon courage (Juliette) 

5. Bilic, Josipa

Händel: Julius Caesar Egyiptomban HWV 17. - Da tempeste (Cleopatra )

Gounod:Rómeó és Júlia - Dieu! Quel frisson court dans mes veines... Amour, ranime mon courage (Júlia)

6. Chen, Jinxin

Wagner: Tannhäuser - O du, mein holder Abendstern (Wolfram)

Verdi: Rigoletto - Cortigiani, vil razza dannata (Rigoletto)

7.  Gebe-Fügi Renáta

Mozart: Idomeneo - Quando avran fine omai... Padre, germani, addio (Ilia)  

Bellini: Puritánok - Qui la voce sua soave...Vien, Diletto (Elvira)

1. ALEXE, DIANA

2. CHEN, HONGYU

3. DOKIC, SVJETLANA

4. DURKOVIC, VESNA

5. KRISTÓF ISTVÁN

6. RUSZÓ ALEXANDRA

7. SARIC, SONJA

1. ANUSCA, ALEXANDRA

2. BILIC, JOSIPA

3. CHEN, JINXIN

4. GEBE-FÜGI RENÁTA

5. KAPI ZSUZSANNA

6. LOSONCZKI ANDREA

7. SÜLE DALMA

2021. JÚNIUS 18 PÉNTEK 10:00
A döntőt a Bartók Rádió felveszi és a Facebook oldalunkon is közvetítjük.

1. PAPP BALÁZS

• Rimszkij-Korszakov: Szadko - Az indiai vendég dala  (Az indiai, 2. kereskedő) 
• Erkel: Bánk bán - Mint száműzött ki vándorol... Hazám, hazám (Bánk)

2. MILOVANOVIC, TAMARA

•  Donizetti: Az ezred lánya - Convien partir! (Marie) 
• Puccini:Gianni Schicchi - O mio babbino caro (Lauretta)

3. SZENTHELYI KRISZTIÁN

•  Wagner:Tannhäuser - O du, mein holder Abendstern (Wolfram)
• Donizetti: Szerelmi bájital  - Come Paride vezzoso (Belcore) 

4. CSUZDI ESZTER

• Dvořák: Rusalka - Měsíčku na nebi hlubokém ( Rusalka)
• Haydn: Az igazi állhatatosság  – Dove fuggo, ove m'ascondo (Rosina)

5. KISS ATTILA ANDOR

• Kodály: Magyar népzene énekhangra és zongorára X. füzet 55.dal A csitári hegyek alatt
• Puccini: Turandot - Nessun dorma (Calaf)  

6. HENCZ RÁHEL

• Boito: Mefistofele - L'altra notte in fondo al mare (Margit)
• Gershwin: Porgy és Bess - Summertime (Serena) 

1. Chen, Hongyu

2. Dani Dávid

3. Kristóf István

4. Namil Kim

5. Ruszó Alexandra

6. Alexe, Diana

7. Tötös Roland

8. Christofakakis, Emmanouil

9. Dokic, Svjetlana

10. Cser Ágoston

11. Durkovic, Vesna

12. Brassói-Jőrös Andrea

13. Szalai-Illés Gabriella

14. Gulyásik Attila

15. Sándor Eszter

16. Saric, Sonja

1. ALEXE, DANAE

2. BRASSÓI-JŐRÖS ANDREA

3. CHEN, HONGYU

4. CHRISTOFAKAKIS, EMMANOUIL 

5. CSER ÁGOSTON

6. DANI DÁVID

7. DOKIC, SVJETLANA

8. DURKOVIC, VESNA

9. GULYÁSIK ATTILA

10. KRISTÓF ISTVÁN

11. NAMIL KIM

12. RUSZÓ ALEXANDRA

13. SÁNDOR ESZTER

14. SARIC, SONJA

15. SZALAI-ILLÉS GABRIELLA

16. TÖTÖS ROLAND

1. CSUZDI ESZTER

2. HENCZ RÁHEL

3. KISS ATTILA ANDOR

4. MILOVANOVIC, TAMARA

5. PAPP BALÁZS

6. SZENTHELYI KRISZTIÁN

1. Brindás Boglárka
2. Endrész Ferenc
3. Losonczki Andrea
4. Süle Dalma
5. Kapi Zsuzsanna
6. Gebe-Fügi Renáta
7. Chen, Jinxin
8. Bilic, Josipa
9. Anusca, Alexandra
10. Prodan, Mladen
11. Jeung, Hanbyul

1. SZŐKE DIÁNA

2. CSUZDI ESZTER

3. HENCZ RÁHEL

4. ZUBAC, NINA

5. IVORY LIGONS

6. KISS ATTILA ANDOR

7. MILOVANOVIC, TAMARA

8. SZENTHELYI KRISZTIÁN

9. PAPP BALÁZS

1. Đokić, Svjetlana

2. Kristóf István

3. Csejtei-Varga Júlia

4. Bocskai István

5. Farkas Judit

6. Chen, Hongyu

7. Szkáli Edina

8. Dani Dávid

9. Namil, Kim

11. Djokic, Strahinja

14. Javorková Ildikó

15. Szőke Csaba

16. Dálnoky Annamária

17. Szalai-Illés Gabriella

18. Alexe, Diana

 SZÜNET

19. Eleni, Danae

20. Gulyásik Attila

21. Sándor Eszter

22. Cser Ágoston

23. Tötös Roland

24. Šarić, Sonja

25. Đurković, Vesna

26. Fodor Szabina Barbara

27. Hekler Melinda

28. Katona Tamás

29. Ruszó Alexandra

30. Subedi Anna

31. Christofakakis, Emmanouil

32. Brassói-Jőrös Andrea

1. ANUSCA, ALEXANDRA

2. BILIC, JOSIPA

3. BRINDÁS BOGLÁRKA

4. CHEN, JINXIN

5. ENDRÉSZ FERENC

6. GEBE-FÜGI RENÁTA

7. JEUNG, HANBYUL

8. KAPI ZSUZSANNA

9. LOSONCZKI ANDREA

10. PRODAN, MLADEN

11. SÜLE DALMA

1. CSUZDI ESZTER

2. HENCZ RÁHEL

3. KISS ATTILA ANDOR

4. IVORY LIGONS

5. MILOVANOVIC, TAMARA

6. PAPP BALÁZS

7. SZENTHELYI KRISZTIÁN

8. SZŐKE DIÁNA

9. ZUBAC, NINA

GRATULÁLUNK AZ I. KORCSOPORT DÍJAZOTTJAINAK 

1. díj - Andrija, Sekulic 

2. díj - Bosert, Ana 

3. díj - Szabó Bence (bariton) 

Hazám, Hazám - díj - Dolhai Luca 

Különdíj  - Szabó Bence (tenor) és Vizsnyai Ferencz-Botond 

AZ I. KORCSOPORT DÖNTŐBE JUTOTT VERENYZŐI A DÖNTŐBEN VALÓ SZEREPLÉS SORRENDJÉBEN

1. Papp Zoltán Bence -  zongorán közreműködik: Baja Mónika
2. Mezei Márta - zongorán közreműködik:  Ritter Oszkár
3. Szabó Bence (tenor) - zongorán közreműködik: Baja Mónika
4. Polonkai Renáta Gertrúd - zongorán közreműködik: Pék Marianna
5. Dolhai Luca  - zongorán közreműködik: Baja Mónika
6. Papp Viktor - zongorán közreműködik: Nagy Márta
7. Bognár Anna - zongolán közreműködik: Révész László
8. Bosert, Ana - zonorán közreműködik: Katarina Ivanovic
9. Knáb András Benedek - zongorán közreműködik: Bozay Melinda
10. Sekulic, Andrija - zongorán közreműködik: Katarina Ivanovic
11. Balogh Luca - zongorán közreműködk: Bozay Melinda
12. Vizsnyai Ferencz-Botond - zongorán közreműködik: Kerényi Mariann
13. Szabó Bence (bariton) - zongorán közreműködik: Kerényi Mariann

1. Süle Dalma
2. Brindás Boglárka
3. Ijjas Noémi
4. Kapi Zsuzsanna
5. Losonczki Andrea
6. Majercsik Júlia
7. Sóki Richárd
8. Szeleczki Artúr Norbert
9. Zhang Lanlan
   
   SZÜNET
   
   
10. Anușcă, Alexandra
11. Chen, Jinxin
12. Katoh, Hiroko
13. Görbe Norbert
14. Lévai Léda Hanna
15. Ahn, Donhyung
16. Szabó Dóra Cintia
17. Jeung, Hanbyul
18. Gebe-Fügi Renáta
19. Prodan, Mladen
20. Jovović, Natasha
21. Endrész Ferenc
22. Bilić, Josipa

1. Szenthelyi Krisztián
2. Ašćerić, Ermin
3. Kovács Eszter
4. Sas Nelli
5. Leszkó Balázs
6. Štula, Ana
7. Papp Balázs
8. Szőke Diána
9. Hunyadi Donatella
   
   SZÜNET
   
10. Csuzdi Eszter
11. Makkos Ambrus
12. Hencz Ráhel
13. Spenger Mihály
14. Milovanović, Tamara
15. Ligons, Ivory
16. Zubac, Nina
17. Visi Ágoston
18. Kiss Attila Andor
    

1. Bajnóczi Ágnes
2. Balogh Luca
3. Bognár Anna
4. Bosert, Ana
5. Dégi Tamás
6. Denke Dorka
7. Dolhai Luca
8. Szabó Bence (tenor)
9. Galesev, Anja
10. Garics Laura
11. Kerekes Anna Viktória
12. Knáb András Benedek
13. Pusztai Hajnalka
14. Papp Viktor
15. Polonkai Renáta Gertrúd
16. Papp Zoltán Bence
17. Stanisic, Maja
18. Putnoki Napsugár
19. Sekulić, Andrija
20. Babić, Đurđica
21. Mezei Márta
22. Szabó Bence (bariton)
23. Sternberger Sophie Sarah
24. Vizsnyai Ferencz – Botond

Magyarország Kormánya 2020. szeptember 1-től a szlovén, az osztrák és szlovák határszakaszokon és a belső légi határátkelőhelyeken ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést, a határátlépésre ennek megfelelően ezeken a határszakaszokon csak kijelölt határátkelőhelyeken van lehetőség. A kijelölt határátkelőhelyek a határinfó menüpont alatt megtalálhatóak.

Korlátozás nélkül utazhat Magyarországra az adott személy állampolgárságtól függetlenül többek között az:

• aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen átesett;

• aki a határátlépés során a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti hatósági igazolvány, valamint a védettségi igazolványon feltüntetett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány felmutatásával igazolja a koronavírus elleni védettségét, valamint a felügyelete alatt álló, Magyarországra vele együtt belépő, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy;
• aki a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásának megállapításáról szóló 7/2021. (IV. 29.) KKM rendelet szerinti ország által kiállított védettséget igazoló hatósági igazolvány felmutatásával igazolja a koronavírus elleni védettségét, valamint a felügyelete alatt álló, Magyarországra vele együtt belépő, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy;
• aki a védettségi igazolások egyoldalú elismeréséről szóló 17/2021. (V. 22.) KKM rendelet szerinti ország által kiállított védettséget igazoló hatósági igazolvány felmutatásával igazolja a koronavírus elleni védettségét, valamint a felügyelete alatt álló, Magyarországra vele együtt belépő, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy.

A nem magyar állampolgár

d) a Magyarország területén megrendezésre kerülő kulturális rendezvény

            da) fellépője,

            db) technikai személyzetének a tagja.

Magyarország területére beléphet, ha a Magyarországra történő belépést megelőző 5 napon belül, legalább 48 órás különbséggel, két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 PCR teszt – eredményét tartalmazó, magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolja, hogy SARS-CoV-2 koronavírus a szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható.

Fentiektől eltérően a személy akkor is beléphet Magyarország területére, ha a sporteseményt, a sportrendezvényt, illetve a kulturális rendezvényt megelőző 3 napon belül, egy alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat - SARS-CoV-2 PCR teszt - eredményét tartalmazó, magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolja, hogy SARS-CoV-2 koronavírus a szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható.

További, bővebb tájékoztató az alábbi weboldalon található:

http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/hatarrendeszet/utazok-figyelmebe-ajanljuk-a-valtozasokat

Kiemelt kép: police.hu

Tájékoztatjuk versenyzőinket, a felkészítő tanárokat és a verseny iránt érdeklődőket, hogy a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedéseken ugyan enyhített a magyar kormány, de sajnos Énekversenyünk partnerintézményei nem nyithatnak ki és a nagyobb létszámú kulturális rendezvények sem engedélyezettek. Ezek alapján az áprilisra tervezett Énekverseny elhalasztására kényszerülünk. Legkorábban júniusban tudjuk lebonyolítani az Énekversenyt, amennyiben erre engedélyt kapunk. Az új időpont ismeretében azonnali tájékoztatást adunk. 

A verseny semmiképp sem marad el, a versenyre beadott jelentkezések érvényesek!

A verseny indulásáig minden versenyző számára elmélyült, örömteljes és szorgalmas felkészülést kívánunk! 

Nagy örömünkre szolgál, hogy új zsűritagot is köszönthetünk a XI. Nemzetközi Simándy József Énekverseny zsűrijében: Rost Andrea, Kossuth-, Prima Primissima és Liszt -díjas operaénekest.

Rost Andrea Budapesten született, zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte Bende Zsolt növendékeként. Még főiskolás volt, amikor a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasaként elénekelte Júlia szerepét Gounod: Rómeó és Júlia című operájában, Gulyás Dénes rendezésében.

1989-ben első helyezést ért el Európa egyik legrangosabb énekversenyén, a Mirjam Helin Nemzetközi Énekversenyen. Diplomája megszerzése után nem sokkal, 1991-ben, a Wiener Staatsoper magánénekese lett, ahol összes fontos szerepében megismerhették a bécsiek: Zerlinától és Adinától kezdve, Susannán és Lammermoori Lucián át egészen Violetta parádés szerepalakításáig. Operaházi szerepei mellett számos koncerten is
hallhatta őt Bécs zeneértő közönsége.

A Milánói Scalába maga Riccardo Muti hívta meg az énekesnőt a Rigoletto 1994-es bemutatójára. Gilda szerepében olyan átütő nemzetközi sikert aratott, hogy azóta is a Scala állandó visszatérő vendége. 1995-ben, a Scala évadnyitó Varázsfuvola premierjén már ünnepelt sztárként lépett színpadra. Milánóban Mozart Figaro házasságának Susannája, majd Verdi Traviatájának Violettája követte a sort.
A Salzburgi Ünnepi Játékokon is számos produkcióban lépett közönség elé, és a legnagyobb karmesterekkel dolgozott együtt. Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony című művéből a Sólyom szerepét Solti György vezényletével énekelte, míg Drusillát Monteverdi: Poppea megkoronázása című operájából Nikolaus Harnoncourt dirigálásában adta elő. Salzburgban ismét Riccardo Muti karmesteri pálcája alatt énekelte Violettát Verdi Traviatájával, de dolgozott Claudio Abbadóval is, amikor Muszorgszkij Borisz Gondunovjában énekelte Xenia szerepét.

A párizsi Opéra Bastille-ban Susannát, Gildát és Lammermoori Lucia mellett Offenbach: Hoffmann meséiben Antoniát alakította. A londoni Royal Opera House-ban Susannaként debütált a Figaró házasságában, majd Violettát énekelt nagy sikerrel. Koncertszerű előadásban énekelte el Donizetti: Elisabetta című operájának címszerepét, mely egyben világpremier is volt. Legutóbb a Lammermoori Lucia londoni bemutatóján énekelte a címszerepet.

2002 márciusában Los Angelesben Pamina szerepében volt hallható, majd 2005-ben ismét ezt a szerepet énekelte Washingtonban. A Cagliari Operaházban Mimiként mutatkozott be a Bohéméletben, mely első Puccini szerepe volt. A madridi Teatro Real meghívására Poulenc: A karmeliták beszélgetései című operájában Blanche szerepét alakította 2006-ban. Amerikában a chicagói Lyric Operában több ízben is vendégszerepelt, ahol Zerlinát, Gildát, Violettát, Giuliettát, Michaelát és Rosalindát énekelt. A New York-i Metropolitanben először 1996-ban lépett a közönség elé Adina szerepében a Szerelmi bájitalban, később ugyanitt Gildát, Luciát és Violettát énekelt; legutóbb 2006-ban Mozart: Figaro házassága című operájában énekelte Susanna szerepét. A Washingtoni Nemzeti Operában Antonia szerepét énekelte a Hoffmann meséiben, és ugyanebben produkcióban lépett a Los Angeles-i közönség elé is. 2007-ben nagy sikerrel mutatkozott be Grófnőként aFigaro házasságában a Theater an der Wienben, egy évvel később pedig Liú szerepét énekelte a Művészetek Palotája Turandot produkciójában.

A Magyar Állami Operaházban 2009-2010-ben Fischer Ádám vezénylete alatt énekelte Euridiké szerepét Haydn: A filozófus lelke, avagy Orfeusz és Euridiké című operájában. 2013 nyarán Budapesten, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon debütált Puccini Pillangókisasszonyában, mely egy új fejezetet nyitott a művésznő karrierjében. Ugyanebben az évben lépettt fel először a dél-amerikai földrészen, Sao Pauloban énekelte Mozart: Don Giovanni című operájában. Szerepdebütálását Donna Annaként – Kent Nagano vezénylete alatt – jóval korábban, már 2003-ban élvezhette a Los Angeles-i publikum. A 2014/2015-ös évadban Nedda (Bajazzók) és Margit (Gounod: Faust) szerepeiben volt hallható a budapesti dalszínházban.

A bécsi Volksoperben Szilviaként mutatkozott be (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő) 2015-ben, valamint A kékszakállú herceg várában énekelt Budapesten és a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon. Judit szerepének eléneklésével a művésznő nagy álma vált valóra. A 2017-es évben volt lehetősége a Székelyfonóban (Fiatal leány) énekelni Budapesten, melyről lemezfelvétel is készült. A Szegedi Szabadtéri Játékokra pedig Tosca szerepével tért vissza, mely egyben nagysikerű szerepdebütálása is volt.

2019-ben a Jeruzsálemben tartott izraeli Magyar Kulturális Évadot záró gálaesten lépett fel a Lukács Miklós Trióval. Ugyanebben az évben karrierje 30 éves jubileumát a Budapesti Kongresszusi Központban ünnepelhette egy nagyszabású koncerten.

Idén új kihívás vár rá, Alice Ford szerepére készül Verdi: Falstaffjából a Magyar Állami Operaház Operaszerda című online programsorozatában.

Koncert- és dalénekesként a világ minden ismert és fontos koncertpódiumának vendége. A londoni Wigmoor Hall, a zürichi Tonhalle, vagy a bécsi Musikverein ugyanúgy helyszíne volt koncertjeinek, mint a Los Angeles-i Hollywood Bowl vagy a tokiói Suntory Hall.
Számos CD- és DVD-felvételen működött közre. Az új műfajok iránti nyitottsága jegyében pedig nemrégiben több hangoskönyvhöz kölcsönözte beszédhangját.

Díjai és elismerései:

Bartók-Pásztory díj (2021)
Magyar Érdemrend Középkereszt - kitüntetés (2018)
Székely Mihály – emlékplakett (2011)
Bartók Béla – emlékdíj (2006)
Special Achievement Award (2005)
Kossuth-díj (2004)
Prima Primissima díj (2003)
Obersovszky – emlékplakett (2003)
Érdemes Művész (1999)
Hallhatatlanok Társulata, Örökös tag (1998)
Liszt-díj (1997)
Bartók-Pásztory díj (1992) megosztott
Budapest díszpolgára
Kőbánya díszpolgára
Szolnok díszpolgára
Csepel díszpolgára
Budaörs díszpolgára

Lemezfelvételei:

Operamesék harmadik rész - hangoskönyv (Kossuth Kiadó ZRt. - Mojzer Kiadó Kft., 2021)
Rost30 (MG Records, 2019)
Kodály: Székelyfonó (Magyar Állami Operaház, 2017)
Brahms: Lieder & Liebeslieder Waltzes (Deutsche Grammophon, 2016)
Andersen: A kis hableány- hangoskönyv (Kossuth Kiadó ZRt. - Mojzer Kiadó Kft., 2014)
Operamesék második rész - hangoskönyv (Kossuth Kiadó ZRt. - Mojzer Kiadó Kft., 2014)
Operamesék - hangoskönyv (Kossuth Kiadó ZRt. - Mojzer Kiadó Kft., 2013)
Colours (MTVA, 2013)
Magyar dalok – Bartók, Kodály, Ligeti (Warner Music, 2008)
Walter Jurmann dalai (RCA Victor Europe, 2006)
...che cosa è amor… Mozart áriák (Warner Classic, 2004)
Erkel Ferenc: Bánk bán (Teldec, 2003)
Lehár Ferenc operettgála (Deutsche Grammmophon, 1999)
Donizetti: Lammermoori Lucia (Sony Music, 1998)
Le delizie dell'amor – Donizetti, Puccini, Verdi (Sony Music, 1997)
Mendelssohn: Éliás, op.70 (EMI Classics, 1996)
Verdi: Rigoletto (Sony Classical, 1995)
Mahler: VIII. Szimfónia (Deutsche Grammmophon, 1995)
Mozart: Figaro házassága (Deutsche Grammmophon, 1994)

DVD felvételei:

…che cosa è amor… Mozart áriák (Warner Music, 2006)
Erkel Ferenc: Bánk bán (Budapest Film, 2003)
Verdi-gála Berlinből (Euro Arts, 2002)
Mozart: Don Giovanni (Arthaus Musik, 2000)
Johann Strauss-gála (Arthaus Musik, 2000)
Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony (Decca, 2000) 

A Londoni Magyar Kulturális Központ különdíjat ajánl fel a XI. Nemzetközi Simándy József Énekverseny tehetségeinek, ami egy közös koncertlehetőség  Londonban két énekes és az őket kísérő zongorista részére szállással és napidíjjal. 

A járványhelyzet jelenleg javuló tendenciát mutat az Egyesült Királyságban, mintegy 30 millió embert oltottak már be. A britt kormány bejelentése alapján legkorábban júniusban tartható nagyobb szabású koncert, így augusztusi vagy szeptember eleji időpontra tervezhető a XI. Nemzetközi Simándy József Énekverseny két különdíjas énekesének londoni koncertje. 

A Londoni Magyar Kulturális Központ tájékoztatásában kifejtette, hogy nagy örömére szolgál, hogy a jövő operaénekeseinek bemutatkozását segítheti és együttműködhet egy olyan nagy multú és presztízsű rendezvénysorozattal, mint a Simándy József Énekverseny. 

A minisztériummal történő egyeztetés szerint a járványhelyzet alakulása miatt a Kormány rendeletet fog kibocsátani és várhatóan két hét múlva hivatalosan is közzé tenni, amely szabályozni fogja e rendkívüli helyzetben a magyarországi kulturális események – köztük Énekversenyünk – lebonyolításának az időpontját.

A versenyt továbbra is 2021. április 19-25 között tervezzük megrendezni Szegeden, de a koronavírus okozta rendkívüli intézkedések miatt előfordulhat, hogy időpont módosításra kényszerülünk.

A verseny semmiképp nem marad el, de a hivatalos intézkedések előírása szerint fog megrendezésre kerülni. A versenyre beadott jelentkezések érvényesek! 

A kormányrendelet ismeretében azonnal tájékoztatást nyújtunk ismét minden versenyző és minden érintett számára!

A verseny indulásáig minden versenyző számára elmélyült, örömteljes és szorgalmas felkészülést kívánunk! 

Március 15-ig négy kategóriában várjuk a 14-36 éves korú fiatal énekesek online jelentkezését: 

1. korcsoport: gimnáziumok és zeneművészeti szakgimnáziumok diákjai részére
2. korcsoport: felsőfokú zeneművészeti intézmények Bachelor hallgatói részére
3. korcsoport: felsőfokú zeneművészeti intézmények Master hallgatói részére
4. korcsoport: ifjú művészek részére 36 éves korig

A részletes versenykiírást ide kattintva lehet megtekinteni. 

A verseny fővédnöke Prof. Dr. Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere.

A jelentkezők hazai és nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri előtt mutathatják be tehetségüket. A zsűri elnöke Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A 6 millió forintos összdíjazású énekversenyen a pénzdíjak mellett értékes különdíjak és fellépési lehetőségek is nyerhetők rangos kulturális intézmények felajánlásában.

A verseny győztesei nagyszabású Díjkiosztó Gálakoncert keretében veszik át díjaikat a Szegedi Nemzeti Színházban. A koncerten közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel Gyüdi Sándor. A gáláról és a döntőkről a Bartók Rádió felvételt készít.

A verseny több mint két évtizedes fennállása óta számos énekest fedezett fel, akik mára az opera világának ifjú sztárjai. Közülük sokan Liszt-díjas, Prima Primissima - díjas operaénekesek és a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címmel kitüntetett művészei. 

Kérdező: Szabó Zoé Júlia

Simándy József, a verseny névadója, a 20. század egyik legnépszerűbb és legkeresettebb énekművésze volt. De milyen is volt ez a kor, melyet nevével fémjelezett? Milyen hatással voltak a háborúk az operaszínpadok működésére? Kik voltak a műfaj jeles alkotói, előadói? Mit hozott a disszidálási korszak az Operának? Karczag Mártont, az Opera Emléktárának vezetőjét kértük fel az alábbi kérdések megválaszolására.

Karczag Márton

Mi a helyzet az 1910-es és 20-as években a magyarországi operaszínpadokon? Milyen operavilágba születik bele Simándy? Kik a népszerű szerzők, mi áll a színházak repertoárján, melyek voltak a meghatározó új művek?

Simándy születése évében 1916-ban, még él és alkot Puccini, Mascagni, Leoncavallo, Richard Strauss, vagy d’Albert, a századforduló nagy operareformátor generációja. Lehár Ferenc és Kálmán Imre népszerűségük csúcsán állnak, Hubay Jenővel és Dohnányi Ernővel egyetemben. Eközben Bánffy Miklós gróf 1917-ben bemutatja A fából faragott királyfit, egy évvel később pedig A kékszakállú herceg várát. Nyilvánvalóan mindkét Bartók-mű „korán” érkezett Pestre, a közönségnek csak igen szűk rétege volt ekkor kész a befogadásukra. A színház mindenkori vezetősége elsősorban a bécsi Hofoper műsorát figyelte: ha egy-egy bemutató sikeresnek bizonyult ott, a művet jó eséllyel érdemes volt áthozni Pestre is. Az Operaház repertoárjának zömét Wagner és a veristák tették ki, a francia művek lassan eltűntek, Mozart és Verdi újrafelfedezéséért Bánffy és Hevesi Sándor indított csatát éppen a világháború előtti években. Jellemző azonban, hogy ez a rácsodálkozás mai szemmel igen szűk keresztmetszetet ölel fel, Mozartnak mindössze négy és Verdinek is csak öt operáját adták.

Mi a társadalom viszonyulása ekkor az operákhoz, az Operába járáshoz?

Mai szemmel nézve igen furcsa bérleti rendszer uralkodott az Operaházban egészen Radnai Miklós 1925-ös igazgatói színrelépéséig. Páholyt, vagy széket egész évadra, vagy páros-páratlan napokra lehetett bérelni, úgy, hogy az előadás reggeléig kellett jelezni a bérlőnek, hogy igényt tartanak-e az adott este a helyeikre, vagy a színház szabadon használhatja azt Ez persze azt is jelenti, hogy meglehetősen szűk réteg érdeklődött a műfaj iránt. A született-, illetve pénzarisztokráciának természetesen illett páholyt tartani és időnként meg is jelenni, de az operaértők csoportja nem lehetett túl nagy. Miután szociológiai felmérések nem készültek ekkoriban, pusztán a sajtóra és visszaemlékezésekre támaszkodva lehet némi halovány képet alkotni az Operaház egykori közönségéről. A polgári létforma természetes velejárója valószínűleg Radnai igazgatásához köthető. A színház az ő szerteágazó építőmunkájának köszönhetően érte el méltó rangját nemcsak itthon, hanem külföldön is.

Ki volt akkoriban, a 20. század első évtizedeiben, egy fiatal kezdő operaénekes példaképe? A 20. század elején mely elismert énekesekre néztek fel a fiatalok?

Hogy egy énekesnek ki a példaképe, az csak ő tudja megmondani. Ha tettek ilyen nyilatkozatokat, azt a napi sajtóból lehet kibogarászni. Ne feledjük, hogy ekkoriban nemcsak a képi, de a hangrögzítés is gyerekcipőben járt, a rajongás tárgyát élőben, a színpadon kellett látni estéről-estére. Maga a sztárkultusz ekkoriban nem volt jellemző az Operaházra. Inkább jelentős művészei voltak, mint sztárok. A Wagner-tenoristák Georg Anthesért és a botrányairól híres Karel Burianért rajongtak. Az első 20. századi értelembe vett magyar operaénekes sztár Szamosi Elza volt. Nemcsak jó időben és jó helyen bukkant fel, hanem szerencséje is volt. Ösztönösen ráérzett arra a modern nőtípusra, melyet az akkor elképesztően népszerű, kortárs (!) komponista Puccini könnyfakasztó operáiban ábrázol. A színház koloratúrcsillaga Sándor Erzsi volt, aki felvételei alapján a világon bárhol megállta volna a helyét, ő mégis úgy döntött, nem hagyja el Budapestet. Munkásságát ennek ellenére Bécsben is sokra tartották, ő az egyetlen magyar császári és királyi kamaraénekes.

1916 Simándy születési éve, nagyban dúl az első világháború. Hogyan hat ez a színpadokra?

Szokták mondani, hogy háborúban hallgatnak a múzsák – ez azonban koránt sincs így. Az I. világháború kitörése után 1914 szeptemberében nem nyitottak ki a színházak, nem is nagyon tudtak volna, hiszen a férfiak zömét besorozták. A javuk viszonylag gyorsan visszaszivárgott a hátországba… Bizonyára a hadvezetés is felismerte, hogy az énekeseknek több hasznát veszik eredeti munkakörükben, így az Operaház is meg tudott nyitni 1915 márciusában. Eleinte csak heti három előadást tartottak, de – a vezetés számára is meglepő módon – akkora volt az érdeklődés, hogy csakhamar naponta megtöltötte teljesen a közönség a színházat, amire korábban is ritkán volt példa. Érdekesen alakult viszont a műsorrend. Egy ideig ugyanis a sajtó igen nagy felháborodással vette tudomásul, ha ellenséges – értsd olasz vagy francia – műveket tűzött műsorára a színház. Különösen, ha olyan élő szerzőkről volt szó, mint Puccini, Mascagni vagy Saint-Saëns, akik maguk is lelkes hazafiak voltak. Az ítészek gyalázatosnak tartották, hogy az Opera még a jogdíjakkal támogatta is az alkotókat. Ugyancsak uszító hadjáratot indítottak a színház néhány olasz származású művésze ellen. Többen örökre elhagyták hazánkat. Ma már megmosolyogtató Egisto Tango, a színház főzeneigazgató kálváriája, akit egy magyar földbirtokos fogadott örökbe, így csendesítve le a hangoskodókat.

Érdekes párhuzam, hogy Simándy a zeneakadémista éveit is a háborús időszak kellős közepén tölti. Milyen ekkor a zenei képzés és mit várhatott egy énektanonc a diplomázáskor?

Simándy énekkari tagként, némi színpadi rutinnal a háta mögött került 1943 nyarán a Zeneakadémiára. Előképzettségének hála, a második évfolyamba vették fel, énekmestere Székelyhidy Ferenc, az Operaház korábbi korszakos tenoristája volt. Magukról az akadémiai évekről (valószínűleg két évfolyamot végzett), nem sokat tudunk. Az intézmény meglehetősen könnyűkézzel bánhatott a jó hangú tenorral, aki délelőtt próbált, este előadást énekelt az Operában – tehát iskolába járni sok ideje nem maradhatott. Hogy ez a képzés nyújtott-e Simándy számára valódi hasznot, talán csak ő maga tudhatta. Mesterei olyan jeles tanárok voltak, mint Laurisin Miklós vagy Rajter Lajos. Ám, hogy a világháború vége felé mennyire lehetett valódi munkát végezni, ez kérdéses. Valószínűleg a Zeneakadémián sem a legjobb hangulat uralkodott ekkoriban. Úgy a tanári kart, mint a diákokat megtizedelték a zsidótörvények és bizonyára a családokat is egyre több veszteség érte. Simándy 1945 nyarán fejezte be a képzést, de ekkor még erősen hadiállapotok uralkodtak a szétbombázott fővárosban.

Kórusban (Simándi Katalin jóvoltából)

Simándy első főszerepét Szegeden énekli, 1946-ban, a Carmen Don Joséjaként. Milyen szerepet tölt be a szegedi színház ekkor a 20. századi operajátszásban?

Büntető szerepet. Bár ez a megállapítás elsőre igen furcsán hangzik, lényegében mégis igaz. 1945 után ugyanis ide „küldték le” azokat a művészeket, akiket a háborús igazolóbizottság – a legkülönfélébb okokból – nem igazolt. Vaszy Viktor vezetésével ragyogó együttes kovácsolódott össze rövid idő alatt. Rutinos művészek és lelkes pályakezdők, akik közül nem sokkal később Pest visszaszipkázta a legjobbakat.

Noha az 1800-as évek elejétől játszottak olykor operákat Szegeden, állandó társulat alapítására csak 1945-ben került sor. A világháború utáni első – és sokáig egyetlen – vidéki együttes létrejötte Vaszy Viktornak köszönhető, aki 1941 és 1944 között már vezetett egy figyelemreméltó társulatot Kolozsvárott. Az első szegedi együttest nem sokkal Simándy távozása után, 1949-ben, feloszlatták, Vaszy is csak 1957-ben térhetett vissza, hogy aztán haláláig munkálkodjon a városi operaélet felvirágoztatásán.

1949-ben létrejön a Magyar Népköztársaság, és ezzel hatalomra lép a kommunizmus Magyarországon. Milyen hatása volt ennek az operajátszásra? Voltak-e be/eltiltott művek, rendezések, zeneszerzők, művészek? Hogyan változott a repertoár, voltak-e politikai jellegű előírások az előadásokra vonatkozóan?

Az Operaház fennállása óta állami intézmény, a kérdés „pusztán” annyi, hogy egy adott korszakban mennyire szólt bele a fenntartó a színház működésébe. A Rákosi-rendszer kultúrpolitikája természetesen erősen rányomta bélyegét az Operaház mindennapjaira is. A műfaj szerencséje volt, hogy a Szovjetunióban – bár kontroll alatt tartották – a balettel együtt támogatták. Amikor Moszkva pert indított a formalistának bélyegzett zeneszerzők ellen, Magyarországnak is lépni kellett, így kerültek tiltólistára többek között Bartók bizonyos művei. A méltán híres pesti Wagner-játszást is leginkább csak lélegeztetőgépen tudta Tóth Aladár, a színház legendás direktora, életben tartani. A világháború előtti rendkívül színes repertoárt látványosan redukálta az igazgató, méghozzá abból a megfontolásból, hogy a remekműveken keresztül tudjon nagyobb közönségrétegeket elérni. Míg korábban az Operába csak a kiváltságosok juthattak el, az államilag szabályozott olcsó jegyeknek (és ne feledjük, hogy még a tévé-korszak előtt vagyunk!) köszönhetően ömlött a közönség a Sztálin úti palotába. Ekkor jutott az intézmény a Városi (később Erkel) Színházhoz, sőt, nyaranta a Margitszigeten és az Állatkertben is tartottak előadásokat. A MÁV-val karöltve alapított Gördülő Operával a kisebb városokat-falvakat vették célba. A repertoár gerincét Mozart, Verdi és Puccini művei képezték, de igen sok szláv mű is színesítette ekkor a műsort, olyan operák is, mint az Eladott menyasszony vagy a Halka. Ekkor jutottak el az országba a nagy szovjet balettek, A diótörő, A hattyúk tava vagy a Párizs lángjai. A vasfüggöny kétes áldásai közé tartozott az is, hogy a művészek nem mehettek külföldre. Nagyon különféle múltú és indíttatású emberek rekedtek az Operaházban, akiket nyilvánvalóan szigorú kontroll alatt tartottak. Így a színház dolgozóinak ebben az összezártságban nem volt más dolga, vagy nem maradt más lehetősége, mint ragyogó előadásokat produkálni. Ezt emlegeti a mai idősebb generáció Tóth Aladár aranykorának. És ezt a kényszer szülte operajátszást robbantotta szét 1956.

Ekkor sokan külföldre disszidálnak. Hogyan viszonyultak ehhez az Opera művészei? Kik voltak, ha voltak, a kulcsfontosságú művészek, akik szintén kimentek külföldre? Hogyan érintette ez az operajátszást?

1956-ra felnőtt egy generáció, melynek tagjai legfeljebb az úgynevezett baráti országokban vendégszerepelhettek. Arról, hogy mi zajlott nyugaton, kevés valós fogalmuk lehetett. Művészek voltak, fiatalok, magabiztosak, sokan kihasználták azokat a heteket, amíg a határok nyitva voltak és elhagyták az országot. A nagyvilág természetesen egészen másfajta kihívásokat és lehetőségeket tartogatott számukra, mint amit itthon elképzeltek maguknak. Számos kisebb-nagyobb karrier bontakozott ki, vagy folytatódott Magyarországon kívül, de legalább ennyien tűntek el a feledés homályába. Pontos adataink nincsenek arról, hogy hány operaházi tag hagyta el ekkor szülőföldjét: Kertész István, Koltai Ferenc és Kulka János karmesterek, Angyal Nagy Gyula, Bencze Judit, Bencze Miklós, Cserhát Zsuzsa, Dobay Lívia, Gáncs Edit, Halász Éva, Koszó István, Klug Ferenc, Littasy György, Lóránt György, Remsey Győző, Svéd Sándor, Tamássy Éva és Tóth Miklós magánénekesek. Csinády Dóra, Müller Margit, Pásztor Vera, Szarvas Janina és Vashegyi Ernő balettművészek mellett 36 tánckari, és több mint 40 zenekari tag biztos, hogy a távozás mellett döntött.

Érdekesen alakult Simándy József sorsa is, aki véletlenül éppen 1956. október 22-én ült fel a müncheni gyorsra, hogy Fricsay Ferenc meghívására a Bayerische Staatsoperben lépjen fel. A tenorista Palló Imre hívására 1957 májusának legvégén érkezett Bécsből Budapestre.

A müncheni Lammermoori Lucia egyik jelenete (Fotó: Sabine Toepffer, Simándi Katalin jóvoltából)

Az Operaházban és az Erkel Színházban 1956 karácsonyán ment fel újra a függöny. Bár a produkciók, a díszletek és jelmezek nem sérültek meg úgy, mint a világháború alatt, a személyi veszteség majdnem akkora volt. A darabokat újra kellett tanulni, a szerepeket újra osztani. Mindez persze egy új énekes- és táncos-nemzedék felbukkanását is jelentette.

Ugorjunk a rendszerváltásra, 1989-be. Új korszak köszöntött ezzel a magyar operajátszásra?

A rendszerváltás korántsem volt akkora cezúra a magyar operajátszás történetében, mint a világháború közüli évek, vagy 1956. A kulturális határok 1989-re fokozatosan olvadtak le. Énekeseink ekkor már rendszeresen utazhattak külföldre, a nemzetközi szólisták meghívását leginkább az Operaház aktuális anyagi helyzete befolyásolta. Ami korábban nem volt jellemző, számos nagyszerű határon túli művész jelent meg a pesti színpadokon. Pánti Anna, Lory Andrea, Kiss-B. Atilla, Daróczy Tamás, Massányi Viktor, vagy Airizer Csaba – hogy csak néhány nevet ragadjunk ki a hosszú listából – jött erősíteni az Operaház együttesét, ugyanúgy, mint tették elődjeik a II. világháborúig.

Köszönjük Karczag Mártonnak az interjút! További olvasásra ajánljuk az általa vezetett Caruso blogot, illetve az Opera Digitár weboldalát.

Karczag Márton fotójának forrása: Operaház

Szerző: Szabó Zoé Júlia

A verseny névadója, Simándy József, hazánk egyik legmeghatározóbb tenorja. Neve az opera berkein belül és kívül mindenki számára ismerősen cseng. Fiatal énekesek példaképükként választják, egyesek pedig Bánk bán nagyáriáját felvételről csak tőle hallgatják. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy bemutassuk a Nagyúr életének egy-egy szakaszát és az operának azt a korát, melyet teljessé tett.

Karczag Márton, a Magyar Állami Operaház főemléktárosa a 20. századi operajátszásba kalauzol el minket. Két világháború, egy forradalom és egy rendszerváltás történt ez idő alatt – hogy csak a nagyobb eseményeket említsük. Hogyan alakította mindez a magyar színpadokat és hogyan hatott az énekesek életére? Első cikkünkből kiderül.

Majd beülünk a 20. századi nézők helyére és velük szemlélünk meg egy-egy előadást. Vajon mit jelentett az előző században operába járni? Kiváltságnak számított ez? Milyen hangulat, milyen előadás várta a múlt század nézőit és kik voltak a közönség kedvencei akkoriban?

Simándy József 1956-ban Münchenben, a Bajor Állami Operaházban szerepelt, egészen 1960-ig maradt – többek között – németföldön, ahol legtöbbször Edgardo (Lammermoori Lucia), Rinuccio (Gianni Schicchi), Alfred (Traviata) és Radames (Aida) szerepét énekeli, nem egyszer Hans Hopfot helyettesítve. Bianca Döring, a Bajor Állami Operaház archívumvezetőjének segítségével egy 1956-os kritikát is közzéteszünk a Lammermoori Luciában történt fellépéséről.

1978 és 1986 között újabb szerep találta meg a tenort: a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára lett. Erről az időszakról már egészen korán kezd beszélni a Bánk bán elmondja… c. önéletrajzi művében és sokszor hangoztatja, hogy mindazt, amit a ma már diákkörökben csak „ZAK”-ként emlegetett egyetem falai közt elmond, mind Possert Emíliától tanulta, aki az első énektanára volt. A következő útmutatást is tőle kapta: „ha az ember ilyen hanggal született, ilyen adottságokkal rendelkezik, az kötelez!”

Az Énekverseny nem véletlenül kerül Szegeden megrendezésre: Simándy József pályája itt indult el, hiszen itt énekelt először szólistaként főszerepet a Carmen Don José-jaként. Felesége, Simándy Józsefné Jutka Asszony visszaemlékezéséből tudjuk, hogy az 1992-es szegedi tehetségkutató énekverseny zsűritagjaként Simándy József szándéka már az volt, hogy a jövőben is legyenek énekversenyek Szegeden. Sajnos, a magyar operaénekesek következő generációjának bemutatkozásait már nem élhette meg…

A verseny díjazottjai közül később számos énekművész részesült állami kitüntetésben és Prima Primissima díjban, illetve rendszeresen szerepelnek operaszínpadokon. Reméljük, hogy az elkövetkező írásokkal közelebb hozhatjuk mind az énekesek, mind pedig az operakedvelők felé Simándy József szakmai és szellemi örökségét.

Kiemelt kép: Simándy József a Gianni Schicchi c. operában (Fotó: Simándy Katalin jóvoltából)

A címben szereplő idézet Madách: Az ember tragédiája c. művéből származik