Verseny 2021

Zsűri

Ókovács Szilveszter
zsűri elnök

Operaénekes (bariton), televíziós szakember, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Ókovács Szilveszter zenei tanulmányait a győri Liszt Ferenc Főiskola zeneiskolai magánének-tanár szaka után a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia operaénekes szakán folytatta. Magánének- és operatörténet-tanári tevékenységét követően az Erkel Színház ügyvezetői, majd az Operaház kommunikációs igazgatói tisztét töltötte be. Néhány évre távolodott csupán el az operától, de akkor sem egészen. 2005 és 2011 között a HírTv, majd a Duna Televízió vezetésében töltött be fontos tisztséget, főmunkatársi, illetve vezérigazgatói pozícióban. 2011 óta újra a Magyar Állami Operaház tölti ki az életét. Először kormánybiztosként, majd előbb megbízott, 2012 óta pedig kinevezett főigazgatóként munkálkodik a magyar operajátszás ügyén.

 

Bátor Tamás
zsűritag

Operaénekes (mélybasszus), a Müpa művészeti főtanácsadója, a Magyar Állami Operaház művészeti tanácsadója.

1981-ben végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének szakán Bende Zsolt növendéke volt. 1986-ban diplomázott, majd az Operaház tagja lett, ahol Wagner Parsifaljában debütált. 1986-ban a milánói Scala ösztöndíjasa lett, ahol többek között Giulietta Simionato és Luciano Silvestri irányítása alatt folytatta tanulmányait. 1989-ben a luzerni Stadttheaterbe szerződött, ahol több produkcióban is szerepelt. 2006-ig a világ számos városában énekelt, emellett közel húsz évig állandó vendégművésze volt a Magyar Állami Operaháznak. Repertoárja széleskörű, a barokk művektől egészen a kortárs művekig, az orosz operáktól kezdve, az olaszon át a német operákig terjed, szívesen énekel oratóriumokat, dalokat is.

Számos világhírű karmesterrel dolgozott együtt, többek között Daniele Gatti-val, Fischer Ádámmal, Kobayasi Ken-Ichiro-val, Jurij Szimonov-val, Kocsis Zoltánnal és Vásáry Tamással. Több nemzetközi énekverseny zsűrijében volt visszatérő meghívott. 2003 és 2011 között a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ügyvezetője, 2007 és 2011 között a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tanácsadója volt, 2007-től a Magyar Állami Operaház tanácsadója, 2011-től pedig a Művészetek Palotája koprodukciós programigazgatója.

2017-ben átvehette a Magyar Arany Érdemkeresztet munkássága elismeréseként.

 

Kiss-Balbinát Atilla
zsűritag

Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas operaénekes (tenor), akadémikus, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, egyetemi oktató, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem művésztanára.

Kiss-B. Atilla a kolozsvári Gheroghe Dima Zeneakadémia ének és opera szakán szerzett diplomát, tanárai Kriza Ágnes, Alexandru Fărcas, Gheorghe Rosu voltak. Két évig a Conservatoire de musique de ville de Luxembourg ösztöndíjasaként Ionel Panteánál tanult ének- és operaművészetet. A prágai Mozart akadémián Eva Blahova, Kerstin Meyer és és Ionel Pantea tanítványa volt. Részt vet Luise Bosabalian és Mariana Nicolesco mesterkurzusain is. 1991-ben debütált a kolozsvári operában, majd 1992-ben Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszereplőjeként mutatkozott be a Gyulai Várszínházban.

A Magyar Állami Operaházban 1999-ben lépett először színpadra Szokolay Sándor Szávitri című operájában Szattjaván szerepében. Elsősorban hőstenor szerepeket énekel. A klasszikus repertoár mellett feladatának tekinti a magyar és az egyetemes operairodalom kortárs zeneszerzői műveinek a tolmácsolását is, repertoárjáról nem hiányoznak az oratóriumok és kantáták sem. Fellépett a barcelonai Liceu Opera színpadán, Berlinben a Komische Operben, Bernben, a Bukaresti Nemzeti Operában, Prágában,Varsóban, Pozsonyban, Ljubljanában, a Tokiói Nemzeti Operában, a Párizsi Nemzeti Operában, Marseille-ben, Nantes-ban, Rouen-ban, Monte Carlóban, Torontóban.

Káel Csaba filmjének, az Erkel operájából forgatott Bánk bán-nak a címszereplője. A filmet az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos fényképezte.

 

Gyüdi Sándor
zsűritag

Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója,  a Vaszy Viktor Kórus vezető karnagya. Szekszárdon született 1959-ben, Pécsett nevelkedett, a Nagy Lajos Gimnázium fizika tagozatán érettségizett, gyerekkorában gordonkázni, később énekelni tanult. Már szegedi egyetemistaként megismerte az ország, amikor győzött az 1983-as Ki mi tud? -on saját alapítású együttesével, a Canticum Kamarakórussal, amellyel később számos nemzetközi versenyt is megnyert.

Gyüdi Sándor Szegedi Tudományegyetemen matematika-fizika szakos középiskolai tanárként végzett, majd Szeged ösztöndíjasaként 1988-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneakadémián, ugyanabban az évben a Szegedi Nemzeti Színház karigazgatója lett és átvette a városi oratóriumkórus, a Vaszy Viktor Kórus vezetését is. Az 1989/90-es évadtól operaelőadások karmestere; repertoárja mára a teljes operairodalmat átfogja. 1992 ben vendég-karigazgatóként a torino-i Teatro Regióban dolgozott. Gregor Józseftől, Tokody Ilonán át Rost Andreáig dirigálta a magyar énekesgárda legjobbjait, neves külföldi operaénekesek közül többek között 2003-ban Monserrat Caballé gálaestjének karmestere volt, 2009-ben José Cura Tosca-előadásait vezényelte.

Színházi munkája mellett 1990-től zenekari koncerteket is vezényel, mára szinte egész Európában, és Izraelben, Mexikóban, Kínában és Dél-Koreában vendégszerepelt. 1999-ben a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagyává választották. A barokktól a kortárs zenéig ível repertoárja. A kilencvenes évektől több nemzetközi zenei verseny és fesztivál zsűritagja.

 

Prof. Dr. Temesi Mária
zsűritag

A Magyar Állami Operaház Liszt-díjas operaénekese (szoprán), operanagykövete és énekmestere, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar Magánének Tanszékének tanszékvezető professzora, egyetemi tanár, a szegedi opera szak alapítója. A HAZÁM, HAZÁM TE MINDENEM Művészeti és Oktatási Alapítvány kurátora, a Simándy József Nemzetközi Énekverseny alapítója, versenyigazgatója.

Szülővárosában, Szegeden szerzett ének- és zongoratanári diplomát (1979); majd kitüntetéses diplomával végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Opera- és Magánénektanár Mester szakán (1981). Friss diplomásként rögtön két állandó szerződés ajánlatot is kapott, a budapesti és a saarbrücken-i operaháztól. 24 évesen Wagner: Lohengrinjében Elza szerepével debütált a Magyar Állami Operaházban, a neves olasz karmester, Giuseppe Patané vezényletével. 1981-ben indult el nemzetközi karrierje is, először a drezdai, berlini és nizzai operaházban, majd ezt követően a világ számos más neves operaházától kapva meghívásokat.

Több versenygyőzelem mellett két nagy nemzetközi énekverseny győzteseként is ünnepelték: 1981-ben Rio de Janeiro -ban a SBRAC Énekversenyt még Tóth Mária néven nyerte meg, majd 1985-ben Philadelphia-ban a Pavarotti Énekverseny győztese volt. Sikerekben bővelkedő pályája során a Magyar Állami Operaház állandó tagjaként számos emlékezetes alakítást nyújtott.

2016-ban Magyarország Köztársasági Elnöke a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta számára. Művészi teljesítményét számos díjjal jutalmazták: Melis György - díj (2013), Liszt Ferenc - díj (2000), Artisjus- díj (2003), Juventus díj (1996) Székely Mihály -emlékplakett (1995), Bartók Béla -Pásztory Ditta díj (1992)

1997 óta a magánének tanszék vezetője a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán, ahol pedagógiaimunkássága nyomán számos új szak és szakirány indítása fűződik nevéhez. A fiatal énekestehetségek támogatását célozta meg azáltal is, hogy az immár két évtizedes múltú és a Nemzeti Értéktárba is felvett Simándy József Énekversenyt megalapította 1998-ban.

Tudományos fokozatait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte: 2001-ben Habilitált Mester Oklevelet, 2003-ban pedig DLA Mesterdoktori Oklevelet.

2013 óta a Magyar Állami Operaház énekmestereként a szakmai irányítása alá tartozó operaénekesek énektechnikai és szerepformálási fejlődését segíti. A Magyar Állami Operaház 2014 óta az Opera nagyköveteként is számít szaktudására.

Pedagógiai munkásságát több alkalommal is jutalmazták: Jubileumi Emlékérem „Kiemelkedő Oktatói és Művésziteljesítményéért” (2010), Kitüntetés „Kiemelkedő Iskolateremtő Tevékenységéért” (2015), Rektori Elismerő Oklevél „Nemzetközi hírű művészi munkája és a Zeneművészeti Kar növedékei iránt elkötelezetten és odaadóan végzett oktatói tevékenysége elismeréseként” (2016).

Hazai és nemzetközi mesterkurzusok oktatója, nemzetközi énekversenyek gyakorta meghívott zsűritagja, zsűri elnöke. Odaadó tanári munkájának köszönhetően növendékei rendszeresen szerepelnek hazai és nemzetközi operaszínpadokon. Az énekes utánpótlásnevelés mellett, magánének tanárok kinevelésével is gazdagítja a magyar énekeskultúrát.

 

Prof. mr. Marković Tamara
zsűritag

Operaénekes (mezzo), a Szabadkai Zeneiskola tanára és igazgatóhelyettese.

Tamara Marković szólóének szakon diplomázott Újvidéken, majd posztgraduális tanulmányait a belgrádi Zeneművészeti Akadémián végezte. Bukarestben folytatott szaktanulmányokat szólóének szakon, mint a román állam ösztöndíjasa, ahol mestere Maria Slatinaru - Nistor volt.  2011-ben a philadelphiai Curtis Institute(USA)  Mesterkurzusokon képezte magát olyan tanároknál, mint Rózsa Vera,Thomas Quasthoff Mikael Eliasen .Főbb szerepei: Eboli, Amneris, Magdaléna, Jane Seymour, Santuca, Olga, Irodiada, Fricka, Charlotte. Nemzetközi operafesztiválok keresett vendégművésze: New Yorki Fesztivál, Festspiele Berlin, bukaresti Enescu fesztivál, Interfest Bitolán, Romus Rovinjban, Nomus Újvidéken, Bemus Belgrádban, ljubljanai, opátijai, rijekai, konstancai és delfi fesztiválok. 2003-ban Japánban, 2004-ben Argentínában vendégszerepelt a magdeburgi Operával. A belgrádi Filharmóniával, a Szerbiai Rádió és Televízió zenekarával, továbbá a Szent György vonósnégyessel tartott számos hangverseny után a Szerbiai Rádió és Televízió Lemezkiadó Vállalata 2007-ben kiadta első önálló CD-jét Portré címmel.Az Európa szerte tartott szólóhangversenyein legnagyobb sikereit a Gustav Mahler szimfóniáiból vett mezzoszoprán részletekkel aratta. Aktív szervezője és résztvevője a határokon átívelő IPa projekteknek Szabadka és Szeged között.

 

Bátori Éva
zsűritag

Operaénekes (szoprán), Érdemes és Kiváló művész.

Bátori Éva énekművészi tanulmányait Szegeden kezdte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Wiener Staatsoper stúdiójában végezte. Nemzetközi bemutatkozása keretében első szerződése Lipcsébe szólította, ahol elsősorban Mozart operák szerepeiben állt színpadra. Ebben az időszakban a MDR német televízió teljes da Ponte ciklust rögzített közreműködésével. Pályája Kölnben folytatódott, ahol az olasz repertoárral bővült szerepköre: a legcsodálatosabb olasz operai hősnőket alakította, Pillangókisasszonytól Aidáig. Párhuzamosan debütált az Egyesült Államokban, Toscaként, Neddaként és A Nyugat lánya Minnie-jeként. Meghívásoknak tett eleget Seattle-ben, Floridában, Philadelphiában, amerikai vendégszerepléseit pedig egy csodálatos koncert koronázta a New yorki Avery Fischer Hallban. Többször járt Japánban bécsi opera- és zenekari társulatokkal és a Magyar Állami Operaház produkcióival. A kínai Pekingi Operát a bécsi Staatsoper Figaro házassága című Mozart-produkcióval nyitották meg, amelyben a Grófné szerepét énekelte óriási sikerrel. Külföldön töltött évei alatt a nemzetközi operaélet legnagyobb rendezőivel és karmestereivel dolgozott együtt, mint például Alfredo Kraussal, Anja Siljaval, Andreas Homokival, Peter Konwitsnyel, de Abbado Zagrosek, Conlon vezényletével is énekelt. Több fesztiválnak is visszatérő vendégeként szerepelt, mint például a Bregenzi Ünnepi Játékok, ahol Michaela szerepét alakította, illetve St. Margarethenben az Otello Desdemonáját. Hazatérve Magyarországra, Richard Strauss operái és a szláv repertoár várta. (Marschalin, Ariadne, Jenufa, Katerina Izmailova). Az elmúlt években az operairodalom kuriózumaiban volt elsősorban látható például Prokofjev: Tüzes angyal vagy Reimann: Lear című operájában. Szívügye a kortárs magyar zeneirodalom interpretálása, az elsők között nevezik meg e repertoár hiteles előadójaként.

Operaénekesi tevékenysége mellett a Magyar Állami operaház számos más programjában is számít tapasztalatára. 2013 óta az Opera Nagykövetei program szakmai vezetője de a minden év április 16-án világszerte megrendezésre kerülő Hang Világnapja (WVD) nagyszabású rendezvényét is több éve rá bízzák.

Énekpedagógiai munkássága elismert. Számos mesterkurzust tartott itthon és külföldön.

Tíz évet tanított a Budapesti Színház- és Filmművészeti egyetemen énekmesterként, 5 évet Bécsben docensként, 2013-től a Magyar Állami Operaház kinevezett énekmestere.

Jelenleg a Szegedi Tudomány Egyetem tanára, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktorandusza.

2015-ben az YMSA keretén belül megalakult Petrovics Énekversenyt alapítója, versenyigazgatója, és a 2017-ben bejegyzett Művészetek Katedrájának művészeti vezetője.

Az ez évben létrehozott Dunakanyar Művészeti Fesztivál Opera Fesztiváljának művészeti vezetője.

Bátori Éva Érdemes és Kiváló művész. Tavaly kapott állami kitüntetése összefonódik Puccini A nyugat lánya című operájának főszerepében nyújtott teljesítményével. Minni az operairodalom egyik legnagyobb kihívást jelentő szoprán szerepe, melyet egybehangzó szakmai és nézői vélemények szerint egészen kivételes énekesi teljesítménnyel és elsöprő színészi játékkal adott elő.

Prof. mr. Spasić Vojislav
zsűritag

Operaénekes (tenor), docens és magánének tanszékvezető professzor a Kragujevaci Egyetem Filológiai és Művészeti Karán, ahol magánének mellett módszertant is oktat. 

Fiatalon már zenével foglalkozott, zenei középiskolásként hegedű és ének főtanszakra járt Kragujevacott. Master diplomáját énekművészként szerezte a Belgrádi Egyetem Zeneművészeti karán prof. dr. Radmile Bakocevic növendékeként. Művészi és pedagógiai munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Humanitárius munkájának elismeréseként a Művészetek Polgári Érdemrendjével tüntették ki nagyszámú jótékonysági koncert szervezéséért Szerbiában. A Művészetek Polgári Koronarend kitüntetettje, "ĐURĐEVDAN CROSS" medált a művészi és pedagógiai eredményeiért, az “Arany Kruna” díjat pedig humanitárius és jótékonysági munkásságáért vehette át. Több énekverseny elsődíjasa és különdíjasa. 

Opera- és koncerténekesként Spasić Szerbián kívül aktív Oroszországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban, Olaszországban, Kanadában és Angliában is. Növendékei mind országos, mind nemzetközi énekversenyeken kiváló eredménnyel élvonalban végeznek.

Prof. Dr. Tóth Péter
zsűritag

1965-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait párhuzamosan folytatta a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. Ütő- és zeneszerzés szakra járt Schwarcz Oszkárhoz, illetve Kocsár Miklóshoz. 1985-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, Petrovics Emil osztályába, ahol 1990-ben szerzett diplomát. A kilencvenes években számos kísérőzenét írt vidéki és budapesti színházak produkcióihoz és több évig dolgozott a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanáraként. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar dékánhelyettese és Zeneelmélet tanszékének tanszékvezetője. Számos kórusműve nyert díjat magyar és nemzetközi versenyeken. 2007-ben Erkel-díjat, 2009-ben KÓTA-díjat, 2013-ban Bartók-Pásztory Ditta-díjat kapott. Tóth Péter a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Prof. Jerkovic Berislav
zsűritag

Az eszéki Művészeti Akadémia docenseként a hangképzés és az ehhez kapcsolódó tárgyak (operastúdium, énekpedagógia, kamaraének stb.) oktatója. A zágrábi Zeneakadémián szerzett énekesi mesterdiplomát, tanári képzését Eszéken végezte. Továbbképzéseken vett részt a grazi Művészeti Egyetemen és Zágrábban, ahol doktori fokozatát is szerezte.

1997-ben debütált operaszínpadon, ezután folyamatosan szerepelt olyan darabokban, mint a Rigoletto, az Álarcosbál, az Anyegin, a Carmen, a Gianni Schicchi, Az alvajáró, a Figaro házassága, a Szerelmi bájital, a Tosca, Az úrhatnám szolgáló, a Nikola Šubić Zrinski, a Cosi fan tutte, az Ero, the Joker, a Bajazzók, a Bohémélet, a Suzanna titka, a Varázsfuvola, a Camelot, a Dido és Aeneas, a La Mancha lovagja stb. Számtalan elismert karmesterrel, énekessel és rendezővel dolgozott együtt, továbbá több fesztiválon, pl. a Splitsko Ijeto, Varaždinske barokne večeri, Varaždinski ljetni festival, Osječko ljeto kulture, Zagrebački barokni festival, Skopjei Nyári Fesztivál, BitFest – Bitola, KotorArt, Sarajevo Téli Fesztivál, Pécs – Európa kulturális fővárosa, is koncertet adott.Repertoárjában olyan művek találhatóak, mint Bach Weihnachtsoratoriuma, Fauré Requieme, Mahler Des Knabe Wunderhorna, Orff Carmina Burana-ja, Bruckner Requieme, Puccini Messa di Gloria-ja, Händel Te Deuma.

Nagyszámú szóló koncertet is adott szerte Horvátországban, illetve fellépett Szlovéniában, Szerbiában, Magyarországon, Macedóniában, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Bosznia-Hercegovinában, Spanyolországban, Venezuelában, Egyesült Államokban, Belgiumban, Kínában és Dél-Afrikában. Együttdolgozott a Horvát Barokk Együttessel Caccini, Rameau, Campra, Händel, Bach és Monteverdi műveinek előadásán.

Figyelemreméltó aktivitása a művészetek és a tudomány területén, mellyel kapcsolatban konferenciákon vett részt Bolognában (2008), Párizsban (2009), Marlboroughban (2010), Pekingben (2010), Rochesterben (2011), Thessaloniki városában (2012), Brisbane-ben (2013) és Princetonban (2014). Ezenkívül mesterkurzusokat és szakmai szemináriumokat tart énekeseknek, karmestereknek és kórusvezetőknek Horvátországban, Magyarországon, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában, Jordániában és Bosznia-Hercegovinában. Énekesi tudása mellett karmesterként is tevékenykedik és kórusokkal, együttesekkel is dolgozik. Mind énekesi, mind pedig karmesteri munkásságért számos kitüntetésben részesült, alapítója és jelenleg művészeti igazgatója az Opera Pannonia együttesnek. 2019-ben megírta a Singing Class curricula c. könyvét. Az eszéki Művészeti Akadémia zenei tanszékének vezetője és a tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettese is egyben.

Rost Andrea
zsűritag

Rost Andrea Kossuth-, Prima Primissima- és Liszt-díjas operaénekes. Budapesten született, zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte Bende Zsolt növendékeként. Még főiskolás volt, amikor a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasaként elénekelte Júlia szerepét Gounod: Rómeó és Júlia című operájában, Gulyás Dénes rendezésében.

1989-ben első helyezést ért el Európa egyik legrangosabb énekversenyén, a Mirjam Helin Nemzetközi Énekversenyen. Diplomája megszerzése után nem sokkal, 1991-ben, a Wiener Staatsoper magánénekese lett, ahol összes fontos szerepében megismerhették a bécsiek: Zerlinától és Adinától kezdve, Susannán és Lammermoori Lucián át egészen Violetta parádés szerepalakításáig. Operaházi szerepei mellett számos koncerten is
hallhatta őt Bécs zeneértő közönsége.

A Milánói Scalába maga Riccardo Muti hívta meg az énekesnőt a Rigoletto 1994-es bemutatójára. Gilda szerepében olyan átütő nemzetközi sikert aratott, hogy azóta is a Scala állandó visszatérő vendége. 1995-ben, a Scala évadnyitó Varázsfuvola premierjén már ünnepelt sztárként lépett színpadra. Milánóban Mozart Figaro házasságának Susannája, majd Verdi Traviatájának Violettája követte a sort.
A Salzburgi Ünnepi Játékokon is számos produkcióban lépett közönség elé, és a legnagyobb karmesterekkel dolgozott együtt. Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony című művéből a Sólyom szerepét Solti György vezényletével énekelte, míg Drusillát Monteverdi: Poppea megkoronázása című operájából Nikolaus Harnoncourt dirigálásában adta elő. Salzburgban ismét Riccardo Muti karmesteri pálcája alatt énekelte Violettát Verdi Traviatájával, de dolgozott Claudio Abbadóval is, amikor Muszorgszkij Borisz Gondunovjában énekelte Xenia szerepét.

A párizsi Opéra Bastille-ban Susannát, Gildát és Lammermoori Lucia mellett Offenbach: Hoffmann meséiben Antoniát alakította. A londoni Royal Opera House-ban Susannaként debütált a Figaró házasságában, majd Violettát énekelt nagy sikerrel. Koncertszerű előadásban énekelte el Donizetti: Elisabetta című operájának címszerepét, mely egyben világpremier is volt. Legutóbb a Lammermoori Lucia londoni bemutatóján énekelte a címszerepet.

2002 márciusában Los Angelesben Pamina szerepében volt hallható, majd 2005-ben ismét ezt a szerepet énekelte Washingtonban. A Cagliari Operaházban Mimiként mutatkozott be a Bohéméletben, mely első Puccini szerepe volt. A madridi Teatro Real meghívására Poulenc: A karmeliták beszélgetései című operájában Blanche szerepét alakította 2006-ban. Amerikában a chicagói Lyric Operában több ízben is vendégszerepelt, ahol Zerlinát, Gildát, Violettát, Giuliettát, Michaelát és Rosalindát énekelt. A New York-i Metropolitanben először 1996-ban lépett a közönség elé Adina szerepében a Szerelmi bájitalban, később ugyanitt Gildát, Luciát és Violettát énekelt; legutóbb 2006-ban Mozart: Figaro házassága című operájában énekelte Susanna szerepét. A Washingtoni Nemzeti Operában Antonia szerepét énekelte a Hoffmann meséiben, és ugyanebben produkcióban lépett a Los Angeles-i közönség elé is. 2007-ben nagy sikerrel mutatkozott be Grófnőként aFigaro házasságában a Theater an der Wienben, egy évvel később pedig Liú szerepét énekelte a Művészetek Palotája Turandot produkciójában.

A Magyar Állami Operaházban 2009-2010-ben Fischer Ádám vezénylete alatt énekelte Euridiké szerepét Haydn: A filozófus lelke, avagy Orfeusz és Euridiké című operájában. 2013 nyarán Budapesten, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon debütált Puccini Pillangókisasszonyában, mely egy új fejezetet nyitott a művésznő karrierjében. Ugyanebben az évben lépettt fel először a dél-amerikai földrészen, Sao Pauloban énekelte Mozart: Don Giovanni című operájában. Szerepdebütálását Donna Annaként – Kent Nagano vezénylete alatt – jóval korábban, már 2003-ban élvezhette a Los Angeles-i publikum. A 2014/2015-ös évadban Nedda (Bajazzók) és Margit (Gounod: Faust) szerepeiben volt hallható a budapesti dalszínházban.

A bécsi Volksoperben Szilviaként mutatkozott be (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő) 2015-ben, valamint A kékszakállú herceg várában énekelt Budapesten és a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon. Judit szerepének eléneklésével a művésznő nagy álma vált valóra. A 2017-es évben volt lehetősége a Székelyfonóban (Fiatal leány) énekelni Budapesten, melyről lemezfelvétel is készült. A Szegedi Szabadtéri Játékokra pedig Tosca szerepével tért vissza, mely egyben nagysikerű szerepdebütálása is volt.

2019-ben a Jeruzsálemben tartott izraeli Magyar Kulturális Évadot záró gálaesten lépett fel a Lukács Miklós Trióval. Ugyanebben az évben karrierje 30 éves jubileumát a Budapesti Kongresszusi Központban ünnepelhette egy nagyszabású koncerten.

Idén új kihívás vár rá, Alice Ford szerepére készül Verdi: Falstaffjából a Magyar Állami Operaház Operaszerda című online programsorozatában.

Koncert- és dalénekesként a világ minden ismert és fontos koncertpódiumának vendége. A londoni Wigmoor Hall, a zürichi Tonhalle, vagy a bécsi Musikverein ugyanúgy helyszíne volt koncertjeinek, mint a Los Angeles-i Hollywood Bowl vagy a tokiói Suntory Hall.
Számos CD- és DVD-felvételen működött közre. Az új műfajok iránti nyitottsága jegyében pedig nemrégiben több hangoskönyvhöz kölcsönözte beszédhangját.

Dohnányi Olivér
zsűritag

A Prágai Előadóművészeti Egyetem zenei fakultásán tanult Václav Neumann, majd a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen Otmar Suitner professzor irányítása mellett. Tanulmányai után közvetlenül kinevezték a Csehszlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának (ma Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara) karmesterévé. Hét év után, 1986-ban a Szlovák Nemzeti Színház zeneigazgatója lett Pozsonyban. Ezt a posztot a színház történetében addigi legfiatalabbként töltötte be. Vezényelte itt számos más mű mellett a Pillangókisasszony, az Aida, a Bohémélet, a Ruszalka, a Macbeth, a ToscaA sevillai borbélyAz alvajáró (Bellini), a Faust (Gounod), The Whirlpool (eredeti cím: Krútňava, zeneszerző: Eugen Suchoň) operákat. Emellett rendszeresen turnézott Spanyolországban, Bulgáriában, Kínában, Magyarországon, Németországban és Hollandiában. 1993-tól az operazenekar mellett a Szlovák Filharmonikusokat is ő vezette.

Fő működési helyeként Pozsonyt később Prága követte, ahol a Nemzeti Színház vendégkarmestere lett, majd zeneigazgatóvá nevezték ki. Itt repertoárján volt többek között a BohéméletA sevillai borbélyA török ItáliábanAz eladott menyasszonyRigolettoTraviataRuszalkaSámson és DelilaMacbethLibuše (Smetana), Don GiovanniFigaro házasságaA varázsfuvolaDon PasqualeToscaNormaThe WhirlpoolAida, valamint balettműveket is vezényelt, mint például Prokofjev Rómeó és Júlia és Hamupipőke balettjeit. Ugyanakkor vendégkarmesterként továbbra is számos külföldi megbízása volt.
2012-ben az általa vezényelt, Christopher Alden rendezte Norma-előadás elnyerte a British Opera Award „A 2012-es év legjobb operája” díját. 2015-ben karmestere volt Philip Glass Satyagraha c. operája Thaddeus Strassberger rendezte új változatának, melyet a moszkvai Bolsoj Színházban vittek színre. Az előadás két Arany Maszk díjat is kapott.
Különféle lemezkiadókkal dolgozott már együtt, van felvétele például a Naxos, a Lyra, az Opus, az Audiophon, a Panton, a Supraphon, a Marco Polo és a Novalis kiadóknál.
Oliver von Dohnányi a 2015/2016-os évadtól a jekatyerinburgi Uráli Opera és Balett első karmestere.
A 2017/2018-as évadban az alábbi új rendezéseket vezényelte: Leoš Janáček Kátya Kabanova c. operája a Seattle Operában, A szerelmi tilalom a Buenos Aires-i Teatro Colónban, A hugenották a Magyar Állami Operaházban, Carmen az Új-zélandi Operában, valamint A varázsfuvolaRuszalka és The Greek Passion (eredeti cím: Řecké pašije, szerző: Bohuslav Martinů) Jekatyerinburgban.
2018-ban megkapta az orosz nemzeti színházak legnagyobb díját, az Arany Maszk kitüntetést, „A legjobb operakarmester“ kategóriában.

Forrás: opera.hu

 

Támogatóink és partnereink